zizizi

már csak néhány nap van az áprilisból, nem izgalmas?(tényleg nem)
már csak egy hét az érettségi, 16 nap a nyelvvizsga, aztán hosszú szünet, és a szóbeli.
és vége az angolnak!!!(:
csodálatos érzés, komolyan.

ja meg biosz... de az mindegy. csak rajzolni akarok egész nap. rajzolni, és örülni a tavasznak(:
meg zongorázni..
najó, meg még nagyon sokmindent, de!

tavasz van(: annyira jó hogy tavasz van!

virágillat

leszámítva a jövő heti angol írásbelit és a kéthétmúlva-nyelvvizsgát minden a legnagyobb rendben(:
húsvét van, amit nagyon szeretek, tavasz amit szintén, virágillat, satöbbi, a szétcsúszás első jelei, a szél csak egy kicsit fúj de semmiképp nem balra, és love is all you need

a közepe

miután rájöttem hogy olyan igazi eleje soha nem lesz, arra is rájöttem, hogy nem is akarom az elejét, hanem rögtön a közepébe akarok csöppenni.
aztán amikor a közepébe csöppenek, rájövök hogy én még az elején vagyok.
ájáj, velem van a baj.
az elején a végén vagyok, azt se tudom miért kezdtem bele ekkora hülyeségbe. aztán az elejének a végén kezdek az elején lenni, de amikor már a közepén lehetnék, amit előtte annyira szerettem volna, akkor én még az elején vagyok és utálom, mert elég a lelkesebbségből.

erről jut eszembe egy remek decemberi délután amikor a lelkesebbség következtében ittam egy hatalmas forrócsokit, hozzá m, és kitöröltem az összes üzenetet a telefonomból, részben mert unatkoztam, részben mert "új életet kezdtem"

aztán szerencsére, vagy sajnos, mire a hajvágásig jutottam volna kiderült hogy semmi értelme nem volt az egésznek, és fölöslegesen kezdtem új életet.

nem tudom mi van, pedig tudhatnám, sőt, elvileg tudom, csak nem érzem úgy hogy tényleg úgy lenne, ami elég zavaró, és néha megjelenik a tavasz is, aztán elbújik és már megint
e l é g i a
(ez akár viccként is értelmezhető, de olyan viccre gondolok amit nem gondolsz komolyan, de azért mégiscsak van benne igazság. mondjuk inkább azt hogy nem vicc de vicces?)

reggelt!

ééééés visszatértem a normális életbe. azt hiszem?
mindenesetre kezd visszaállni az eddig megszokott életmód, illetve kezdem megszokni a változásokat.

ami meg a tavaszt illeti: abba a szakaszba érkezett az időjárás meg az év, amikor a jófejek (haha) kezdenek megzizzenni:-) a legszebb időszak, és ha minden jól megy tart egészen szeptemberig.
persze május után csak az utórezgések tartják életben de a lényeg megmarad.

egészen pozitívan látom a jövőt. egy hónap múlva egy kis angol érettségi, majd egy bájos nyelvvizsga, két hónap múlva szóbeli, egy kellemes töri és egy még kellemesebb biosz vizsgával fűszerezve:-) három hónap múlva a nyár első cserkésztábora már bőven folyamatban lesz, majdnem négy hónap múlva a második is, és négy hónap múlva a harmadik. négy hónap és másfél hét múlva pedig kezdődik a nyár végi tengéslengés.

de azt hiszem egy kicsit előreszakadtam mert még mindig csak április 8. van. ami azt jelenti hogy holnap fantasztikusan csodálatos napom lesz, főleg ha a ma esti programomat megvalósítom. (vagyis a scouting for boys lelkes tanulmányozása helyett megeszem a maradék kínait, csokit, és sütit miközben megnézem a rózsaszín sajtot amit nem mellesleg holnap is szeretnék megnézni)

csak az zavar hogy meglepően kiegyensúlyozottnak érzem magam, ami persze tök jó meg minden, csak meglepő. borzasztóan vágyom arra hogy holnap délután legyen már:-)