létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
lángot ki lehel deres ágra?
ki feszül föl a szivárványra?
lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
s dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
s ki viszi át fogában tartva
a szerelmet a túlsó partra?
n.l.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
megjegyzi