2011. november 23.

a lét elviselhetetlen könnyűsége

"szeretnék veled úgy szeretkezni, mintha a műtermem színpad volna. körös-körül emberek állnának, s egy lépéssel sem jöhetnének közelebb hozzánk. de nem tudnák levenni rólunk a szemüket..."
ahogy múlt az idő, ez a kép egyre többet veszített eredeti kegyetlenségéből, és izgatni kezdte terezát. szeretkezés közben néhányszor suttogva felidézte a jelenetet tomásnak.
felötlött benne, hogy van rá mód, hogyan kerülje el a megvetést, amit tomás kalandjai árasztottak feléje: vigye őt magával!, vigye el a szeretőihez! ezzel talán elérhetné, hogy megint az ő teste legyen az első és egyetlen az összes többi között. az ő teste lenne tomás alteregója, tomás segédtisztje és asszisztense.
- levetkőztetem neked őket, megfürdetem a kádban, s utána odavezetem őket hozzád... - súgta tomás fülébe, ahogy egymáshoz simultak. arra vágyott, hogy egyetlen hermafrodita lénnyé váljanak, és a többi nő teste közös játékszerük legyen.

kundera

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

megjegyzi