naplót is kéne írni, de nembaj, tegnap nem volt lelkierőm. már 8kor amikor hazaértem olyan fáradtnak és használhatatlannak éreztem magam, mintha egész délután futottam volna. pedig nem is. de fáradt meg használhatatlan az télleg voltam, és ez a mai napra is átnyúlt, ezért úgy döntöttem hogy nem megyek táncra, már csak azért sem emrt szombaton sikerült emgfáznom és most két kanál levesbe is belefulladok...
de ettem egy csomó gumickurot, meg egy szelet csokitortát, meg kb mindent amit itthon találtam és úgy éreztem, hogy jobb kedvem lesz tőle:-) megvettem a cosmot is, amit pénzügyi szempontból talán nem kellett volna, de nagyon vonzott a három oldalnyi jennifer aniston, és az egésztől jobb kedvem lett, főleg, hogy közben a szépséges nackómat is nézegettem:-) most azt gondoljátok, hogy egyszerű lélek vagyok, hogy ilyenekkel terelem el a rossz hangulatot, de ez kellett, és kész, mert az ilyesmit is az életem részének érzem...!!!:-) azért remélem, hogy akik elolvassák ezt azok megértik.
egyébként a mai nap borzalmas lett volna, de mégsem volt az, sőőőőt:-) de ehez tudni kell az előbb történteket. vagyis azt, hogy vasárnap mit alkottam.
rá kellett jönnöm, hogy tulajdonképp már megtaláltam a tökéletes nadrágot, amit hónapok óta keresek, csak nem vettem meg mert előszöris még nem volt annyi pénzem, meg mert én nem vagyok hajlandó 38as nadrágot venni. úgy határoztam tehát, hogy az se érdekel, hogyha csak a 40es jó rám, mert nem az a lényeg, és különbenis a zarában oylan KICSI ruhák vannak, és úgyse látja senki, mert a számocska úgyis belül van. és mivel már a pénz is összegyűlt hozzá (azért még maradtak eladó apróságaim...ha valakit érdekel, ugyanis most cipőre gyűjtök:-) ) vasárnap délelőtt fél11 kor elindultam hogy megszerezzem a nackómat.
kicsit rosszul éreztem magam mert olyan üres volt minden, de úgy határoztam hogy ha már elindultam és a keletin is átvágtam emiatt, akkor nem mehetek vissza naci nélkül. és mikor felpróbáltam a 38ast NAGY VOLT RÁM!!! a zarában, a harminnyolcas nadrág NAGY volt rám:-) és a 36os meg jó volt, é nem volt benne cucókám meg semmi, és meg se fulladok benne mert pont jó:-)
szóval minden de télleg MINDEN szempontból tökéletes nacit vettem, így nem is sajnáltam érte azt a sok olyan nehezen összespórolt pénzt:-)
természetesen nagyon boldog lettem, és összefutottam még olival is ami azért is jó mert megmutathattam valakinek a szerzeményem, de amiért még jobb: oylan rég találkoztunk, és oylan jó volt egy kcisit dumcsizni, még akkor is ha télleg csak egy kicsi volt mert siettem, mert ugy volt hogy megyünk ki a repcsitérre... na midnegy a lényeg, hogy tökjó volt találkozni, és megbeszéltük hogy összefuthatnánk még vmikor a héten, ugyhogy msot igyexem találni valami ésszerű időpontot amikor ráérek.:-)
szóval megszereztem a nacit, és hazatértem, és kiderült, hogy mégsem kell nekem is kimenni a repcsitérre, ezért megsütöttem az egyik pizzát amit anyum előkészített.
aztán rohantam cserkészni, persze így is elkéstem, de ez nálam igazán nem különlegesség...(sajnos)
a délután többi részéről annyit, hogy dzsek voltam a titanikból, és lulu-rózzal szárnyallllltam:-) és mint midnig most is tökjó volt újralátni azt a sooooksokmindenkit akiket ugy szeretek:-) orsival ismét nem tudtunk egy misét végigülni visszafolytott nevetés nélkül, és a legszebb ebben hogy az ilyen esetekben általában az egyikünk azt sem tudja mi van....:-)
jó volt nagyon, csak mire hazaértem egy kicsit úgy éreztem, hogy többet várok el magamtól, mit amit meg tudok tenni, és tudom, hogy vannak dolgok amikkel kapcsoaltban nincs is értelme ezen gondolkodni, mert anniyra nem aktuálisak már, csak néhány apróságba az életemben nem tudok nem belegondolni... de ebbe nem megyek bele, mert én sem egészen tudom, hogy mit akarok mondani:-)
ma (vagyis hétfőn) tulajdonképp katasztrófa napom volt, már csak azért is mert hétfő, meg mert álmos voltam, és mert már megint ESIK A HÓ.... de végülis naaaagyon jó volt:-) mondjuk közlekedni a hóban egy kicsit megviselt, mert a nadrágomra nagyon vigyázva az út 80%át lábujjhegyen tettem meg a többi részén meg vagy a villamoson álltam vagy úgy jártam mintha nem tudnék járni. nem akartam hogy már most koszos legyen szegénykém, olyan szép:-)
aztán én egész nap nagyon lelkes voltam, és nagyon emg voltam elégedve, és tudom hogy gyakorlatilag csak az vette észre a nackómat akinek eldicsekedtem vele, de úgy éreztem hogy mindenki észrevette. remélem a hajamat már annál kevesebben vették észre...:-)
és most az osztály nagy része síel, vagyis szokatlan nyugi és béke és csend, de komolyn néhja télleg CSEND van, ami annyira jóóóó:-)
viszont a leglényegesebbek meg nem mentek sehova, úh ez a hét eégsz jó lesz, leszámítva néhány apróságot amit túl kell élni:-) de ilyen mindig van.
és most rákészülök a holnapra, amiről azt gondolom hogy borzasztó szenvedés lesz, és azthiszem nem ettem elég hízlaló tortát, csokit, szalonnát, kenyeret (:-) ) és nem töltődtem fel eléggé a cosmoból és a nacimból a holnapi nap átvészeléséhez, ezért valszeg egy kicsit hisztis leszek és elkeseredett, de ez nem fog látszani mert tovább fogok örülni a nacimnak meg az életnek, meg az embereknek, meg a hónak:-) de a nacinak télleg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
megjegyzi